2013. június 8., szombat

Ha a Duna az Úr!



...Elképesztő erő és látvány, ami most fogadja az embereket Budapesten. A Duna most a legnagyobb attrakció. Míg a magyar emberek nagy része menti ami menthető, mert a víz elvisz mindent, addig turisták ezrei fotóznak, mosolyognak és élvezik a látványt, ami valljuk be csodás. Akár hogy is szeretnék mást mondani nem tudok. Elképesztő, hogyan tud egy folyó egyszerre rémisztő erővel rátörni az emberre, ugyan akkor , káprázatos látványt nyújt minden érdeklődőnek.

Őszinte leszek, mert miért ne lennék az: soha életemben nem láttam még ilyet. Engem egyszerre varázsolt el és egyszerre rémisztett meg a látvány, ami Budapesten a rakpartokon fogadott. Naplementében, délelőtt, délután, rengeteg ember, és mindenhol víz.

A képeken jól látszik, hogy ahol eredetileg autóknak és villamosnak kellene közlekednie, ott már a víz folyik és töri a maga útját. Ahol nyáron sétálgatni és ücsörögve beszélgetni szoktunk, ott most csak a szürke , sötét és hatalmas, gyorsan áradó Duna vize van. Írhatnék a tengerről is, de most az érdekel a legkevésbé. Videókat is készítettem, jobban visszaadja, amit ott lehet tapasztalni.

Milyen most a közlekedés? Már nem áll meg a 2-es metró a Batthyány térnél, hanem simán áthalad. A megállóban elhaladva jól látni a homokzsákokat, mert a víz sajnos oda is betör...

 A Lánchídról mindent jól látni. Mozog a híd nem viccelek, a lámpák nappal is világítanak, de villognak mintha előre jeleznék a vészt. Mozog a híd. Fúj a szél és hangosan ijesztően zubog a víz, nagy sebességgel. Az az érzésem már csak egy kicsit emelkedik és kézzel belenyúlhatok a hídról a Dunába. Ez alatt már nem fér át semmilyen hajó. De ami érdekes, ilyen hatalmasan szétterülni Budapesten még soha senki sem láthatta a Dunát. Most megmutatja a természet, hogy ki az úr. Hiába a masszív betonrengeteg, hiába a technika, ha a víznek mennie kell, hát megy és bármi áron utat tör magának, nincs aki megállítsa.

Elgondolkodtató...hamarosan folytatom. Tartsatok ki, és ahol tudtok segítsetek a rászorulóknak!




















Fotó: Magyari Kinga Éva


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése